Leírás

Leírás

 

Elterjedés

 

A görög teknős a Balkán-félsziget délebbi részein, az Appennini-félszigeten, Kelet-Spanyolországban, Dél-Franciaországban, Korzikán, Szardínián és a Baleár-szigeteken is honos. Ezen kívül a hozzánk közel fekvő országokban (mint Románia és Bulgári) is megtalálható. Igen sokféle területen megtalálható. A bozótos, sziklás dombvidékektől a sztyeppjellegű területeken át a mezőgazdasági művelésbe vont földterületeken, gyümölcsösökben is előfordul.

 

Testfelépítés

 

A kifejlett nőstény görög teknősök páncélja többnyire 18-26 cm, a hímeké 14-18 cm hosszú, így a közepes méretű teknősök közé mondhatók. A hátpáncél enyhén domború, alapszíne sárgás vagy szaru színű. Minden pajzson sötétebb barnás vagy feketés foltok találhatóak, mely általában élesen elkülönül az alapszíntől. A farok fölött, a hátpáncél végén két, szimmetrikusan elhelyezkedő szarupajzs található (bár osztatlan farok feletti szarupajzzsal rendelkező görög teknőst is lehet találni). A farok végén tompa szarukarom helyezkedik el, mely részben megkülönbözteti közeli rokonától, a mór teknőstől.

 

Elhelyezésük, táplálkozásuk

 

A görög teknős terráriumi tartása nem túlzottan nehéz, de megjegyzendő, hogy kellő odafigyelést igényel ez a teknősfaj is. Mind szobai, mind szabadföldi terráriumban (az időjárás figyelembe vételével) tarthatjuk. Szobai tartás esetén törekedjünk a tágas hely kialakítására. Két kifejlett példánynak legalább 50 x 100 centiméter alapterületű terrárium szükséges. Talajként használhatunk földdel vagy tőzeggel kevert kavicsosabb homokot. Ezt akár gyeptéglával, illetve lehetőség szerint kerti vadnövénnyel takarhatjuk. Ez mind esztétikailag, mind az állat számára élelem gyanánt megfelel. Ezek mellett alakítsunk ki állatunknak valamilyen búvóhelyet, ahová vissza tud vonulni (erre a célra egy ívesebb faág, gyökérdarab megfelelő).

 

A melegítőlámpa alá egy lapos követ tehetünk, ahol teknősünk az átmelegedő kövön napozni tud. Amennyiben azonban lehetőségünk van, nyáron tegyük a teknőst a szabadba (más háziállatoktól elkülönítve), ahol a természetes napsugárzás is éri (ez nagyon jótékony hatású). Nem túlságosan melegigényes fajról van szó. A 18-30 °C megfelelő számára. Ezen belül is a 24-25 °C-on érzi magát a legjobban.

 

Táplálékul szinte minden zöldség és gyümölcs szóba jöhet. Természetesen a csípős, savanyú és a mérgező növények kivételével. Előszeretettel eszi a főt tojást, túrót, gilisztát és a csigát is. Mészellátását javíthatjuk, ha darált tojáshéját szórunk ételére.

 

Fontos, hogy állati fehérjéket csak ritkán, maximum hetente egy alkalommal kapjanak.

Figyelni kell még a változatos táplálásra, mivel az egyhangú étrend hatására nagyon válogatóssá válhatnak.